Távolléti díj 2013

A Mt. változása miatt a 2013. január havi számfejtéseknél rendszeres bizonytalanságot tapasztalunk partnereink részéről. Az alábbiakban bemutatjuk a távolléti díj számításának menetét, továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatását itt olvashatja  e témában.

Contorg bérprogramokban az alábbi  számítás van beépítve.

Távolléti díj-számítási példa az NGM iránymutatása  alapján:
Példa:

Megállapított munkabér:  200.000 Ft/hó
Munkaidő:                      2013. január  (22 munkanap + 1 nap fizetett ünnep)

1.) lépés:   1 napi fizetett ünnepre járó távolléti díj kiszámítása:
                 (200.000.- Ft / 174 óra) × 8 óra = 9.195.- Ft

 2.) lépés:  22 ledolgozott napra járó bér:
                (200.000.- Ft / 184 óra) × (8 óra × 22 ledolgozott munkanap=176) = 191.304.- Ft

 3.) lépés:  január bérjárandóság megállapítható összege:
                 a.)  1 nap fizetett ünnepre járó     =                                9.195 Ft
                 b.)  22 ledolgozott napra járó       =                              191.304 Ft
                 c.)  2013. januári bérlapon szereplő bruttó bér:    200.499 Ft

Ha Ön, kedves Látogató máshogyan látja, írja meg nekünk:

6 hozzászólás

  • Besenyei Anikó (Kőröspack Kft.) said

    Tisztelt Contorg Kft.

    Szeretném felhívni a figyelmüket az alábbi weboldalon található cikkre.

    http://www.munkaugyiforum.hu/munkaugyi-segedanyagok/tavolleti-dij-szamitasa-2013-ban-peldakkal

    Ebben határozottan állítják, hogy havibéres dolgozónál a fizetett ünnepre NEM távolléti díjat kell számfejteni.
    A cikkbe beágyazott NGM helyettes államtitkár levelében is az áll: havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti napnak (ünnep) a távolléti díj számításánál nincs jelentősége.
    Tehát távolléti díjat a törvény 146.§ (3) bekezdésében meghatározott napok után kell fizetni, és ebben a §-ban a fizetett ünnep nem szerepel.

    Tisztelettel:
    Besenyei Anikó
    Kőröspack Kft.

  • Mazzag Erika said

    INTERNETEN TALÁLTAM:

    NGM válasz megkeresésre:
    Tisztelt Elnök Úr!

    Az alábbi szakmai tárgyú megkeresésével kapcsolatosan a következő tájékoztatást adom:

    A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az új munka törvénykönyve kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest lényegesen egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független. Ettől az osztószámtól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés egyébként eltérhet. Kétségtelen, hogy ez a módszer a munkavállalók számára – jellemzően a szabadságolással leginkább érintett nyári hónapokban (június-augusztus) – a havi munkabérüknél nagyobb összegű fizetést is eredményezhet, ugyanakkor a munkabérek védelme érdekében a havi munkabér a szabadság miatti távollét miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege. Fontos tartjuk ezzel összefüggésben azt is megjegyezni, hogy a havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti napnak a távolléti díj számításánál nincs relevanciája.

    A szabadságok tervezhetősége tekintetében jelezzük, hogy az éves szabadságok kiadásának tervezése és kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége azzal, hogy évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ennek megfelelően a távolléti díj számítása folytán keletkező havibér változások megítélésünk szerint egy körültekintően összeállított szabadságolási tervvel előrelátó módon tervezhetők.

    Ugyanakkor természetesen számítunk és nyitottak vagyunk mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény „finomhangolására”.

    Dr. Kardkovács Kolos
    helyettes államtitkár
    Nemzetgazdasági Minisztérium

  • regos.gabor said

    Tisztelt Partnereink!
    Először is köszönöm az aktivítást, amellyel segítik munkánkat - ami közös érdekünk is.
    A januári béreknél az Evolut Bérprogramban most még a legutóbbi eljárás megmarad, annyival kiegészítve, hogy választható lesz a régi eljárás szerinti megoldás is.
    Döntésünket államtitkár helyettes úr választa annyiban támasztja alá, hogy a munkabérek védelme érdekében a havi munkabér (járandóság) a távollét, szabadság miatt egyetlen esetben lesz kevesebb, hiszen az alkalmazott algoritmus 100.000 Ft-nál, maximum 250 Ft-ot jelent pluszban a munkavállaló számára. Amikor majd (hamarosan) letisztul az e kérdés kürül kialakult vita, véglegesen a helyes, a leginkább kívánatos eljárás (lehet választhatóan is) kerül a programban véglegesítésre. Addigra talán a minisztérium által lehetőségnek tartott "finomhangolásra" is sor kerül, és tisztábban fogunk látni.
    Végezetül, személyesen nagyon sajnálom, hogy minden évben a januári számfejtések körül ilyen erős bizonytalanság, értelmezési zavarok lépnek fel, azonban ami rajtunk múlik nagyon igyekszünk a jó megoldást minél előbb véglegesíteni a programban.
    Építő kritikájukra, segítő véleményükre továbbra is igényt tartunk.
    Ma délután 14:00 óra körül, újabb változattal jelenünk meg, remélve, hogy az ott található választási lehetőség jelentősen megkönnyíti bérszámfejtő partnereink, kollégáink januári bérszámfejtési teendőit.
    Üdvözlettel:
    Regős Gábor
    Contorg Kft

  • Tóth Sándorné said

    Kérdés: gyakorlati oktatóhelyként a szakmunkástanulók részére fizetendő ösztöndíj számfejtésnél kell-e alkalmazni a fentieket?

  • Kovács Angéla said

    Kedves Besenyei Anikó !

    Engem is foglalkoztat ez a távolléti díj probléma. Arra hivatkozik, hogy a 146.§ (3) -ban nincs kiemelve a fizetett ünnep, hogy távolléti díjjal kell elszámolni. Ezzel egy problémát látok, hogy a 146 , 147 § paragrafusban van részletezve, a "Díjazás munkavégzés hiányában". A munkaszüneti nap tulajdonképpen kimeríti ezt a fogalmat. A munkaszüneti nap díjazására sehol nem találok máshol utalást, hogy mit kellene számfejteni utána, akkor ebből azt lehetne levonni, hogy nem kell utána fizetni.
    Az egyedüli amibe bele tudom értelmezni az a 146 § (3.e) pontja ahol kimondja , hogy "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő".

    A másik amire hivatkozik állásfoglalás, "havibéres munkavállaló esetén a munkaszüneti napnak (ünnep) a távolléti díj számításánál nincs jelentősége.". Itt nem munkaszüneti nap elszámolására, hanem magára a távélléti díjnak a kiszámítására utal, hogy ott nincs jelentősége a fizetett ünnepnek.

    Lehet, hogy az én értelmezésemben van a hiba, de sajnos egyenlőre másra nem lehet támaszkodni, mivel mindenfele mást és mást lehet olvasni, nincs két egyforma észrevétel.

Ehhez a tartalomhoz nem lehet hozzászólni.